Az egyhajúvirág (Bulbocodium vernum L.) az őszi kikericshez hasonló, de a tarka sáfránnyal együtt a legkorábban virágzó egyik tavaszi vadvirágunk – ezért nevezik tavaszkikericsnek. Tudományos neve a görög bolbosz = hagyma és a kodion = bőröcske szavak összetétele. Ez, mint az egyhajú virág elnevezés is – a hagymagumót borító, durvább felületű hagymapikkelyekre utal. A növény 5-20 cm magas. A szár rövid, csak terméséréskor nyúlik meg. A levelek a virággal egy időben jelennek meg, legfeljebb 15 cm hosszúak és 1 cm szélesek. Jellemző, hogy alakjuk szálas vagy szálas-lándzsás, csuklyás csúcsúak, szétállóak, színük élénk zöld.
Fokozottan védett növényfaj, természetvédelmi értéke 250 000 Ft. Egyedszáma kritikus szintre csökkent részben korábbi gyűjtése, legfőképpen azonban élőhelyeinek megszüntetése, legtöbbször felszántása miatt. Az egyhajúvirág legnagyobb egyedszámú lelőhelyei természetvédelmi vagyonkezelésben vannak, a többi állomány azonban nem. Ez a körülmény jelentősen megnehezíti a természetvédelmi kezelés végrehajtását.
A tarka sáfrány (Crocus reticulatus) a nősziromfélék családjába tartozó „krókusz” növénynemzetség neve a görög “kroké”, azaz fonal szóból származik, mely a virágok fonalszerű, 3 ágú bibéjére utal. Sárgát jelentő “sáfrány” szavunk pedig arab eredetű, s ez szintén a bibére, ill. ennek sárga (sokszor vöröses narancssárga) színére vonatkozik. A nemzetség zöme a Mediterráneumban él és hegyvidéki növény. Hazánkban vadon 5 faj fordul elő, s ezek mindegyike védett. A tarka sáfrány kistermetű, mindössze 5-10 cm-es, hagymagumós évelő növény. Virágai hosszúkás-harang alakúak, fehér vagy halványibolya színűek, a külső lepelcimpáikon 3-3 hosszanti lefutású ibolyás csík található. E bélyeg jól elkülöníti vadon termő és kerti kultúrába vett rokonaitól is.
A tarka sáfrány védett növényfaj, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.
Fotó: Szél László
Hortobágyi Nemzeti Park
