Amikor azt a szót halljuk, hogy nyugdíj bizony sokakban nem túl pozitív érzéseket kelt. Ez elsősorban azért van így, mert jelenleg Magyarországon összességében nagyon alacsonynak számítanak a nyugdíjak. Ez azt jelenti, hogy az átlagnyugdíj hazánkban 2022-ben, átszámolva olyan 430-440 euro. Ezzel szemben a nyugati országok többségében ezer euro körüli átlagnyugdíjjal lehet számolni, így láthatjuk, hogy Európa két vége között elég nagy a különbség.
Persze ezek a különbségek nem csak Európában, hanem Magyarországon belül is megvannak. Talán senkinek sem kell különösebban magyarázni, hogy a munkalehetőségekből adódóan a legmagasabb nyugdíjakat a fővárosban lehet kapni. Hazánkban nagyon sok tekintetben nagy különbség van a nyugati és a keleti megyék között. Nincs ez másképpen a nyugdíjak terén sem. A nyugati megyékben magasabbak, míg a keleti megyékben alacsonyabbak. Például Hajdú-Bihar megye az utolsó harmadban helyezkedik el, de még mindig jobban áll, mint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, amely a legutolsó a rangsorban. Ebből is egyértelműen látszik, hogy aki csak az állami segítségre alapoz az sajnos hosszútávon nem nagyon lesz elég a megélhetéshez.
Miért problémás a mostani nyugdíjrendszer?
A jelenlegi nyugdíjrendszer a felosztó-kirovó nevet viseli. Ennek a típusú rendszernek az a lényege, hogy alapvetően az aktív dolgozókra alapoz. Ez azt jelenti, hogy az aktívan dolgozók keresetéből vonják le azt a járulékot, amivel az állam fenn tudja tartani ezt a rendszert. Ezt a járulékot a közös kasszába teszik és tulajdonképpen ebből tartják el a nyugdíjasokat.
A mostani rendszernek a lefontosabb kérdése, hogy hogyan alakul az aktív keresők száma a társadalmon belül. Nyilván ahhoz, hogy ezt a rendszert hosszútávon fent lehessen tartani sok aktív keresőre vagyis sok befizetésre van szükség. Viszont pont ez a probléma. A jelenlegi demográfiai trendek nem abba az irányba mutatnak, hogy ez így lenne, hiszen az európai országokra az elöregedő társadalmak a jellemzőek. Ez azt jelenti, hogy az aktív korúak száma csökken, viszont a nyugdíjas korúak száma nő, így egyre kevesebb dolgozónak kell eltartania egyre több nyugdíjast. Ez szinte minden országra jellemző.
Mi ennek a kiváltó oka? Gondoljunk csak bele abba, hogy napjainkban sokkal tovább élnek az emberek, mint elődeink 100 vagy 200 évvel ezelőtt. Ez elsősorban a modern egészségügynek köszönhető, de nyilván annak is, hogy ma már sokkal tudatosabban élnek az emberek és sokkal több lehtőség van a mindenféle betegségek megeleőzésére és kiküszöbölésére.
A másik lényeges ok a csökkenő gyermekvállalás. Ez szinte a legtöbb európai országra jellemző, hogy a párok nem vállalnak annyi gyereket, mint régen, sőt vannak olyan párok, akik egyáltalán nem vállalnak gyermeket. Nagyon sokszor ennek anyagi okai vannak, hiszen ma már jóval többe kerül a megélhetés vagy egy gyermek felnevelése, mint régebben.
Ezek mind-mind azért lényeges tényezők, mert ebből is látszódik, hogy a mostani rendszer nem lesz hosszútávon fenntartható. Egészen egyszerűen a jelenlegi trendeket figyelembe véve pár évtizeden belül nem lesz, aki kitermelje az akkori nyugdíjasok nyugdíját.
Ezért előre kell gondolkodni, ami azt jelenti, hogy időben el kell kezdeni az öngondoskodást. Vagyis el kell kezdeni félretenni a nyugdíjas esztendőkre, hiszen az állami nyugdíj valószínűleg egyáltalán nem lesz elég arra, hogy megéljünk belőle.
Mit lehet tenni?
Napjainkban rengeteg módja van annak, hogy valaki félretegyen a nyugdíjas éveire. Ennek az egyik legközkedveltebb módja a nyugdíj előtakarékosság, melynek ma már számtalan formája van.
Mielőtt kiválasztanánk a számunkra legmegfelelőbb módozatot mindenképpen át kell gondolni, hogy mi az az összeg, amit rá tudunk szánni a megtakarításra és milyen gyakran tudunk félretenni. Szintén el kell dönteni azt, hogy mennyire vagyunk kockázat vállalóak és hogy hány év van még hátra a nyugdíjkorhatár eléréséig vagyis, hogy hány évig tudunk félretenni. Azt is érdemes átgondolni, hogy mennyi energiánk és mennyi időnk van a megtakarításainkkal foglalkozni.
Ha ezeknek a tudatában vagyunk, akkor már sokkal könnyebb lesz dönteni.
Melyek a manapság elérhető nyugdíj előtakarékossági formák?
Magyarországon napjainkban háromféle olyan nyugdíj célú megtakarítási forma létezik, amelyeket az állam is támogat adókedvezménnyel.
Az önkéntes nyugdíjpénztár, amely nevéből adódóan egy pénztári konstrukció. A másik kedvelt forma a nyugdíj előtakarékossági számla, míg a harmadik fajta egy biztosítás, amelyet nyugdíjbiztosításnak hívnak.
Mindenekelőtt azt mindenképpen fontos tisztázni, hogy kinek melyik formát érdemes választania.
Például a nyugdíj előtakarékossági számla, vagyis a NYESZ elsősorban azoknak ajánlott, akik értenek a befektetésekhez, van benne tapasztalatuk, hogy hogyan kell kereskedni értékpapírokkal és persze van hozzá idejük is, mivel ez egy olyan megtakarítási forma, amivel kell, hogy foglalkozzunk. A saját pénzünkkel játszunk, a saját jövőnkkel, így mindenképpen kell érteni kell hozzá. Nyilván, ha nincs rá időnk vagy nem értünk hozzá, akkor ez nem nekünk való.
A nyugdíjbiztosítás egy viszonylag magas és stabil hozamot nyújt, de ehhez az kell, hogy még legalább 13-15 év legyen hátra a nyugdíjkorhatár eléréséig. Abban az esetben, ha ez kevesebb vagy aki az állami megtakaríátsokat preferálja, annak nem való.
A harmadik opció, az önkéntes nyugdíjpénztár esetén úgy éri meg igazából, hogy a munkáltató fizesse rendszeresen és még legalább 10-12 év legyen hátra a nyugdíjig. Ha ennél több idő van még hátra vagy a munkáltatónk helyett nekünk kell fizetni, akkor nem ajánlott, nem éri meg.
Ezeket mindenképpen még az elején át kell gondolni, hogy a legmegfelelőbb döntést tudjuk meghozni.
Milyen költségei vannak az alább felsorolt előtakarékossági formáknak?
A költségek vagy díjak a következőképpen oszlanak meg. Van olyan, amelyiknél teljes költségmutatót számolnak, de van olyan, amelyiknél nem. Az önkéntes nyugdíjpénztár esetében az említett teljes költségmutatóval számolnak, amelynek mértéke olyan 0,9 és 2,5% között szokott mozogni. A nyugdíjbiztosításnál szintén a teljes költségmutató az irányadó, amely 1,5 és 4% között szokott alakulni, de ez nagyban függ az időtávtól és a kockázati szinttől. Végezetül a nyugdíj előtakarékossági számla esetén 0,2 és 4% közötti, de ez esetben ez mindig a vásárolt befektetési alapok költségeitől függ és itt nem teljes költségmutatóval számolnak.
Mekkora hozamokkal számolhatunk?
Az önkéntes nyugdíjpénztár esetében a hozam elsősorban a magyar gazdaság és a magyar állampapírok teljesítményétől függ, hiszen a választott portfólióban általában ezeket találjuk. A nyugdíjbiztosítás tekintetében a hozamok a választott eszközalapok teljesítményétől függnek. És végül a NYESZ esetén a hozam rajtunk múlik vagyis attól, hogy az adott értékpapírokkal hogyan kereskedünk és milyen a szaktudásunk hozzá.
Bármelyik konstrukciót is válasszuk, mindenképpen hosszútávon kell számolni vagyis, hogy éveken keresztül kell félretennünk, illetve minél előbb kezdjük el, annál jobban járunk és annál biztosabban meg tudjuk teremteni magunknak a nyugdíjas kori biztonságot.
