- A legális migráció segítené az irreguláris bevándorlás csökkentését és megnehezítené az embercsempészek dolgát
- Foglalkozni kellene az európai munkaerőpiacon fellépő munkaerőhiánnyal és az elöregedő népesség problémájával
- Uniós készségbázisra van szükség, ahol a munkakeresők és a munkaadók egymásra találhatnak
A legális migrációs csatornák létrehozása a bevándorlást rendezettebbé tenné, a betöltetlen munkahelyekre találhatna munkaerőt és aláásná az embercsempészek és -kereskedők működését, véli az EP.
A Parlament a csütörtökön 495 szavazattal, 163 ellenében és 32 tartózkodással elfogadott jelentésben leszögezi, hogy az Unió 2015 óta szinte alig foglalkozott a legális migrációval, és az új migrációs és menekültügyi paktum sem tartalmaz ezzel kapcsolatban konkrét javaslatokat.
Az Unió elöregedő lakossága és zsugorodó munkaereje miatt azonban „a legális migrációra vonatkozó nemzeti és uniós politikáknak reagálniuk kell a munkaerőhiányra és a készségek terén mutatkozó hiányra” a képviselők szerint. A meglévő jogszabályokat felül kell vizsgálni, hiszen azok jelenleg csak a magasan képzett vagy jól fizetett dolgozókra és a multinacionális vállalatoknál foglalkoztatottakra terjednek ki, teszik hozzá. Az alacsonyabb bérezésű munkavállalókra csak az idénymunkásokról szóló irányelv vonatkozik.
A szöveg hangsúlyozza a külföldön dolgozók által hazautalt források jelentőségét és azt, hogy a biztonságos, szabályos és jogszerű migráció mind a küldő, mind a fogadó ország számára előnyökkel jár. Az „agyelszívás” a kiinduló országok számára káros jelenségét elismerő képviselők a problémát ún. körkörös migráció elterjesztésével kezelnék. Ilyenkor a munkavállaló bizonyos idő múltán hazatér, majd később ismét távozhat munka céljából. A Bizottságnak ehhez meg kellene vizsgálnia a más országokban alkalmazott modelleket, például a pontalapú rendszert.
Uniós készségbázis Unión kívüli munkavállalók számára
A képviselők a tagállami munkaerőhiány jobb kezelésére azt javasolják, hogy hozzanak létre uniós szinten egy, az összes ágazatot és foglalkoztatási szintet lefedő készségbázist a munkakeresők és a munkaadók számára.
A jelentés emellett az oklevelek, bizonyítványok és egyéb szakmai képesítések értékelésének és elismerésének elősegítését és felgyorsítását is javasolja. Ez a munkavállalók Unión belüli szabad mozgását is segítené, ami viszont hozzájárulna a munkaerőpiaci kereslet és kínálat egyensúlyához és gazdasági növekedéshez.
Sylvie Guillaume (S&D, Franciaország) szerint
„Pozitív üzenetet szeretnék megfogalmazni a bevándorlással kapcsolatban, és annak előnyeire felhívni a figyelmet ahelyett, hogy belevesznénk az idegengyűlölő retorikába. Európában a migráció olyan demográfiai és gazdasági tény és emberi sorsok szintjén jelentkező valóság, amelyre öregedő népességünk és számos ágazatban jelentkező munkaerőhiány miatt szükségünk is van. Nem szabad elfelejtenünk, hogy minél kevesebb a legális út a bevándorlásra, annál több lesz az illegális megoldás, és ezzel egyedül az embercsempészek járnak jól” – mondta a jelentéstevő a szerdai vita során.
A vita magyar felszólalója
Hidvéghi Balázs (független)
Háttér
A Parlament május 17-én állapodott meg a tagállami minisztereket tömörítő Tanáccsal a magasan képzett külföldi munkavállalók uniós munkavégzését megkönnyítő, és 2011 óta érvényben lévő kék kártya-rendszer felülvizsgálatáról. Az informális megállapodást most a Tanácsnak és a Parlamentnek hivatalosan is jóvá kell hagynia.
