Az Uniónak alapjaiban kell felülvizsgálnia a Belarusszal fenntartott kapcsolatát

Európa

• az uniós szankcióknak a Belarusz legitim elnökének el nem ismert Aljakszandr Lukansekára is ki kell terjednie

• véget kell vetni az erőszaknak Belaruszban

• új, szabad választásokat kell tartani nemzetközi megfigyelés mellett

• Szvjatlana Cihanouszkaja által kezdeményezett Koordinációs Tanács a belarusz nép legitim képviselője

Az EP szerint az EU-Belarusz partnerségi prioritásokról szóló tárgyalásokat mindaddig fel kell függeszteni, amíg az országban meg nem szervezik az új, szabad és tisztességes választásokat.

Az Európai Parlament szerdán 602 szavazattal, 44 ellenszavazat és 44 tartózkodás mellett egy sor ajánlást fogadott el arról, hogy hogyan kellene az Uniónak átértékelnie a Belarusszal fenntartott kapcsolatát. A jelentésben a képviselők az idén augusztus 9-i, elcsalt elnökválaszás előtti eseményeket és az azt követő, a jelenlegi rezsim ellen indult népfelkelés során történteket egyaránt számba veszik.

Az ajánlás a Belaruszról szóló legutóbbi, szeptember 17-i parlamenti állásfoglalás több elemét átveszi, emellett:

• támogaja az EU és tagállamainak azon döntését, hogy a választások tisztességességével kapcsolatos komoly kétségek miatt nem ismerik el a belarusz központi választási bizottság által bejelentett csalárd választási eredményeket;

• megerősíti, hogy Aljakszandr Lukasenka nem legitm elnöke többé az országnak, amint jelenlegi hivatali ideje legkésőbb 2020. november 5-én lejár;

• egyértelműen támogatja a belarusz nép új, szabad, tisztességes, és nemzetközi megfigyelők részvételével megrendezett választások iránti jogos követelését;

• megjegyzi, hogy a belarusz nép szemében Szvjatlana Cihanouszkaja a megválasztott elnök, aki független szociológiai felmérések szerint a 2020-as elnökválasztáson a szavazatok több mint felét szerezte meg;

• a Szvjatlana Cihanouszkaja által kezdeményezett Koordinációs Tanácsot a Belaruszban demokratikus változást és szabadságot követelő nép legitim képviselőjeként ismeri el;

• követeli a békés tüntetőkkel szembeni erőszak, kegyetlen elnyomás, kínzás és szigorú fellépés azonnali beszüntetését, és az összes politikai fogoly és önkényesen fogva tartott valamennyi civil társadalmi szereplő és újságíró azonnali és feltétel nélküli szabadon engedését;

• felszólítja az Uniót, hogy a lehető leghamarabb hajtsa végre az uniós külügyminiszterek és az Európai Tanács által megállapított szankciókat, kiterjesztve azokat Aljakszandr Lukasenkára is;

• támogatja egy, korábbi állam- vagy kormányfőkből álló, magas szintű küldöttség összeállítását azzal a feladattal, hogy segítsen megállítani az erőszakot, kiszabadítani a politikai foglyokat és elősegíteni a politikai párbeszédet Belaruszban; és

• felszólít az EU-Belarusz partnerségi prioritásokról szóló tárgyalások felfüggesztésére mindaddig, amíg Belaruszban nem kerül sor szabad és tisztességes elnökválasztásra.

A belarusz politikai helyzet mellett a gazdasági és ágazati együttműködésre, emberek közti kapcsolatokra, nukleáris energiára és még sok egyéb témára kitérő ajánlások teljes listája itt lesz elérhető (2020.10.21.).

Petras Auštrevičius (Renew, Litvánia) jelentéstevő szerint

„Belarusz a közvetlen szomszédságunkban van, népe ugyanazokat az európai értékeket vallja és ugyanazokat a szabadság- és polgárjogokat akarja, mint az uniós lakosok. Saját országukban ők akarják meghozni a döntéseket. Az Európai Unió nem maradhat passzív kívülálló többé. Konkrét lépésekkel kell megakadályozni az orosz hibrid és közvetlen beavatkozást Belaruszban. Arra biztatom az Európai Unió Tanácsának német elnökségét, hogy a diplomáciai erőfeszítések élére állva vegye elejét a beavatkozásnak, és támogassa a belarusz népet a demokráciért folytatott küzdelmében” – mondta a litván liberális képviselő a szavazás után.