A HWPL gyakorlati békét mutat be a háború és a konfliktusok megszüntetésére a Fülöp-szigeteki Mindanaó példáján keresztül, továbbá sürgeti a világ népeit, hogy az “Egyek vagyunk” gondolkodásmóddal váljanak eggyé a békében!
A HWPL egy koreai békeszervezet, amely a békéért áll ki
A világ erőfeszítéseket tett a konfliktusok megoldására és a béke megteremtésére, de az elmúlt évtizedekben jelentős változás történt a konfliktusok eredetét illetően. A hidegháború vége után az etnikai és vallási identitások a konfliktusok fő forrásává váltak. Az etnikai és vallási konfliktusok jelentősen megnövekedtek, és a világszerte előforduló konfliktusok több mint 80%-át teszik ki. Ennek az új konfliktusszerkezetnek a megjelenése új megközelítést is igényel. Bár a konfliktusokat előidéző entitások az államon túli csoportokra és egyénekre is kiterjedtek, ez azt is jelenti, hogy a konfliktusokat megoldani képes entitások az állam helyett a szervezetek és egyének privát szintjére is kiterjedhetnek. Ebben a világban bárki cselekedhet a globális béke megvalósítása érdekében.
Mindanao egykor Délkelet-Ázsia legnagyobb fegyveres konfliktusának helyszíne volt. A spanyol és az amerikai gyarmati időszak óta felhalmozódott politikai, gazdasági és kulturális megkülönböztetés és ellentmondások miatt az 1960-as évektől kezdve fegyveres csoportok alakultak és harcoltak. A Mindanaón bázisként működő Moro Iszlám Felszabadítási Front (MILF) volt a legnagyobb fegyveres csoport Délkelet-Ázsiában és a Fülöp-szigeteken. A 2010-es években a Fülöp-szigeteki kormány totális háborút hirdetett a MILF ellen, amelynek 120 000 fős áldozata volt. A mindanaói konfliktus világosan mutatja a globális falu válságát, és a 21. században kialakult etnikai/vallási identitáson alapuló konfliktusok elszaporodását. A mindanaói béke nemcsak a Fülöp-szigetek, hanem Délkelet-Ázsia és általában a világ biztonsági kérdéseihez közvetlenül kapcsolódó probléma volt.
Ezeket az áldozatokat követően alakult ki a Mindanao-békefolyamat. A békefolyamatot nemzetközi nem kormányzati szervezetek támogatták, valamint Japán, Szaúd-Arábia, Törökország és az Egyesült Királyság kormánya, továbbá Malajzia, a kormány és a MILF közötti hivatalos békemegállapodás közvetítője. A hivatalos folyamat mellett olyan nemzetközi szervezetek, mint az Európai Unió és az Iszlám Együttműködési Szervezet, valamint különböző magánszervezetek is támogatták a békét, és humanitárius segélyt nyújtottak a béke megteremtéséhez. A konfliktus nem ért véget egyszerűen egy békeszerződés aláírásával. A mindanaói béke megmutatta, hogy a háború megismétlődésének megelőzése érdekében alapvető és hosszú távú megközelítésre van szükség a politika, a gazdaság, a társadalom és a kultúra területén. A Koreai Köztársaságban székhellyel rendelkező HWPL indította el ezt a mindanaói békeutat.
Mindanaói Béke Nyilatkozat, HWPL Mindanaói Békeegyezmény
A mindanaói béke érdekében tett erőfeszítések, amelyekkel még a koreai kormány szintjén sem próbálkoztak, a magánszektorban kezdődtek. 2013-ban Man-Hee Lee, a HWPL elnöke ellátogatott Mindanaóra, ahol a katonai összecsapások miatt elszabadultak a feszültségek. a szervezet elnöke, Lee számos nemzetet meglátogatott, hogy nemzetközi szolidaritást építsen a Koreai-félszigeten és világszerte a béke érdekében, valamint együttműködésre és támogatásra szólítson fel. Ez egy új megközelítés volt a magánszféra szintjén, hogy békemegállapodást kössön Mindanao helyi vezetői és a nem kormányzati szervezetek között.
A megállapodás idején a HWPL elnöke, Lee megkérdezte a jelenlévőket: “Békét vagy háborút akarnak?”, és amikor minden résztvevő felemelte a kezét, hogy békét akar, azt mondta: “Akkor kérem, írják alá a békeszerződést”, és üdvözölte a helyszínen megjelent katolikus-muszlimokat. Felszólította őket, hogy hagyják abba a konfliktust, és tegyenek meg mindent a megbékélés és az együttműködésért a béke érdekében. A megállapodás aláírása után a helyi Iszlámot és Katolicizmust, a kormányzatot és a magánszférát, a politikát és a vallást képviselő két vezető kezet nyújtottak egymásnak. Ez volt a Mindanao békéjéhez vezető út kezdetének kinyilvánítása, és a jel arra, hogy belépjünk egy olyan világba, ahol a vallások és az országok békében eggyé válhatnak. Január 24-e ma a mindanaói békemegállapodás évfordulója, amelyet a béke emlékére szervezett fesztiválokkal és rendezvényekkel ünnepelnek.
A béke mint intézmény és kultúra – a hosszú távú béke alapköve
A HWPL közvetítésével létrejött polgári békemegállapodás a Mindanaón belüli tartós béke kinyilvánítása volt. Ezt követően a HWPL és az összes érintett fél, beleértve a helyi politikai és vallási csoportokat, valamint a civil társadalmat, elkezdett együttműködni a béke érdekében. Regionális szinten 2019 és 2020 között Mindanao nagyvárosai, például Kotabato városa és Davao városa elhatározták, hogy támogatják és végrehajtják a HWPL által bejelentett béke és a háború beszüntetéséről szóló nyilatkozatot (DPCW). Ez az elnök és jelenlegi alelnök, Sarah Duterte politikai bázisa. A HWPL és nemzetközi jogi szakértők által megalkotott DPCW célja a béke kultúrájának, valamint a konfliktusok és a háborúk tilalmát, megelőzését és megoldását támogató alapelveinek terjesztése. A DPCW-t a nemzetközi szervezetek, a központi és helyi kormányok, valamint a civil társadalom dolgozta ki és nemzetközi jogi dokumentumként működik, amely jogi, intézményi és normatív funkciókkal rendelkezik.
Emellett a civil társadalmi szervezetekkel együtt folytatjuk a béketudatossági kampányt, amelyben a polgárok részt vesznek és béke emlékművet építenek. A béke emlékmű a béke szimbóluma, amely emlékeztet bennünket az együttélés és a tisztelet szellemére mindennapi életünkben. Ilyen például a Sultan Kudarat-i Dharapanan tábor, a militánsok egykori katonai bázisa, valamint a Kotabato város Purok Tongkie területén épített béke emlékmű, ahol a múltban gyakoriak voltak a muszlimok, keresztények és őslakosok közötti fegyveres konfliktusok. Ahogy a kormány és a fegyveres csoportok közötti békemegállapodás végrehajtása következtében a harcosok egymás után visszatértek a mindennapi életükhöz, beolvasztották fegyvereiket, és emlékművet emeltek a béke világába való átmenet szimbólumaként.
Országos szinten az oktatás területén a központi kormányzati szervekkel való együttműködésen keresztül igyekeznek békét teremteni. A HWPL az ENSZ és az UNESCO javaslatának megfelelően nemzetközi szinten valósítja meg a békeoktatást a Fülöp-szigeteki diákok és polgárok körében, kezdve azzal, hogy 2016 februárjában 70 mindanaói oktatási intézménnyel egyetértési megállapodást (MOU) írt alá. A béke korszakával összhangban lévő személyiségfejlesztésre összpontosító oktatás a közelmúlt nemzetközi oktatási trendje. A közelmúltban a HWPL békeoktatását úgy értékelték, hogy az rendszerszerűbb, mint az UNESCO polgári nevelés, amelyet nemrégiben kísérleti jelleggel néhány koreai önkormányzat vezetett be.
A Fülöp-szigeteken 2018-ban szándéknyilatkozatot írtak alá a Felsőoktatási Bizottsággal (CHED), az elnök közvetlen irányítása alá tartozó szervezettel, az Oktatási Minisztériummal együttműködve a tanterv kidolgozására és a békeoktatás országos kiterjesztésére. Ezen együttműködés révén csak a Fülöp-szigeteken 557 oktatási intézményből 2 551 tanárt képeznek ki, ami 23 000 diák békeoktatásához járul hozzá (200 tanár Mindanaón és 5 000 diák).
A 2013 óta Mindanaóban elért eredményekkel kapcsolatban, amikor a békemegállapodást magánszemélyek szintjén aláírták, a HWPL elnöke, Man-Hee Lee azt mondja, hogy ez nem egyéni eredmény, hanem “Isten által végzett munka” és “Isten által kísért munka”. Miközben a béke gyümölcsei ott teremnek, ahol titokzatos és csodálatos erők vezetik a globális falu együttműködését, mindig hangsúlyozza:
“Legyünk mindannyian a béke hírnökei, és hagyjuk a békét örökségként a jövő nemzedékekre”.
A HWPL által hangsúlyozott béke lehetősége akkor válik valósággá, ha az emberek szerte a világon átveszik a vezetést és eggyé válnak a békében.
A Mennyei Kultúra, Világbéke, Fény Helyreállítása (HWPL) egy nemzetközi békeszervezet, amely a globális faluban a háború megszüntetéséért és a világbékéért jött létre. A HWPL egy nem kormányzati szervezet, amelyet az ENSZ Globális Kommunikációs Ügynöksége (DGC) és az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa (ECOSOC) különleges tanácsadói státuszú szervezetként jegyzett be, és Szöulban, Koreában van bejegyezve. A HWPL fő tevékenysége három területre terjed ki.
1.Nemzetközi békejog:
2016. március 14-én a HWPL közzétette a Békéről és a háború beszüntetéséről szóló nyilatkozat (DPCW) 10. cikkének 38. bekezdését, hogy előkészítsen egy jogi mechanizmust a béke biztosítására és fenntartására nemzeti és nemzetközi szinten. Ezt szem előtt tartva a béketevékenységek azzal a céllal folynak, hogy létrehozzanak egy olyan jogi rendszert, amely biztosítja a fenntartható békét.
2.A vallások szövetsége:
A HWPL 129 ország 268 helyén működtet vallási unió irodákat, hogy megoldja a vallásközi konfliktusokat és vitákat a világ minden táján. A cél a vallások közötti harmónia elérése a vallási béketáborok és a Párbeszéd a vallásos emberek számára megnyitásával, amelyeken keresztül a vallási vezetők és a vallásos emberek megoszthatják és megérthetik a vallási szentírásokban szereplő béke értékét.
3.Békére nevelés:
A HWPL a békére nevelés egyik módjaként mutatta be, hogy a jövő nemzedékei számára a béke világát hagyjuk örökségül. A béke világának hosszú távú fenntartása érdekében arra törekszünk, hogy a jövő nemzedékek, a globális falu főszereplői számára a béke értékeit közvetítő állampolgári érzést alakítsunk ki. (x)
