A kompetenciamérések eredeti rendeltetése az, hogy az iskolák visszajelzést kapjanak saját munkájukról és módszereikről egy országos, reprezentatív felmérés eredményei alapján. A mérés célja elsősorban az, hogy segítse az intézményeket a fejlesztésben, és képet adjon arról, mennyire hatékony az oktatás.
Az idei felmérések során azonban az iskolák eltérő módon kezelik a teszteket. Vannak intézmények, ahol a tanulók teljesítményét jeggyel értékelik, máshol kifejezetten a mérésre készítik fel a diákokat a jobb eredmény érdekében. Ezzel szemben akadnak olyan iskolák is, ahol nem osztályozzák a felmérést, és a tanulók előzetes felkészítés nélkül írják meg a tesztet. Ez a különbség megkérdőjelezi a mérés eredeti célját, hiszen így nem feltétlenül ad valós képet az intézmények működéséről.
A kompetenciamérések március 23-án kezdődnek a 4–11. évfolyamon, és általában több napon keresztül zajlanak. Sok iskolában azonban gondot okoz a szükséges infrastruktúra hiánya: egyes intézményekben a tesztek idejére az informatikaórákat is fel kell függeszteni, mivel nincs elegendő számítógép a feladatok lebonyolításához.
A kormány korábban azt tervezte, hogy már 2025-től központilag értékelik a kompetenciamérések eredményeit, sőt felmerült az is, hogy azok beszámítsanak a középiskolai felvételibe. A terv azonban jelentős társadalmi tiltakozást váltott ki, ezért a bevezetést elhalasztották, bár a szándékot nem vonták vissza.
Az elmúlt évben az oktatásirányítás nem ismertette részletesen, milyen jövőt szán a kompetenciaméréseknek. Közben lehetővé tették, hogy az iskolák saját hatáskörben osztályzatot adjanak a tesztekre, anélkül hogy ennek pontos szabályait meghatározták volna. Külön problémát jelent, hogy az SNI- vagy BTMN-státuszú tanulók eredményeit is kötelezően figyelembe veszik, miközben az őket megillető kedvezmények rendszerét nem tisztázták.
A kormány 2025-ben egy szülői kérdőívben kérte ki a véleményeket a kompetenciamérések beszámításáról, azonban a részleteket nem ismertették. A felmérés eredményét kezdetben nem hozták nyilvánosságra, és csak azután vált elérhetővé, hogy a Szülői Hang bírósági úton kikényszerítette az adatok közzétételét. A publikált eredmények szerint a szülők többsége nem támogatja a tervet, ennek ellenére a Belügyminisztérium célként jelölte meg annak megvalósítását.
A kompetenciamérések jeggyé alakítása sokak szerint igazságtalan lehet. Egyrészt a felmérések nem közvetlenül az iskolai tananyagra épülnek, így a diákok nem kifejezetten ezekre készülnek a tanórákon. Másrészt a korábbi eredmények is azt mutatják, hogy jelentős regionális különbségek vannak az iskolák között, amelyek részben a társadalmi egyenlőtlenségekkel magyarázhatók.
A kormány oktatáspolitikájában fontos cél a szakképzés erősítése a gimnáziumi képzéssel szemben. Az Oktatási Hivatal adatai szerint azonban az elmúlt másfél évtizedben a gimnáziumok aránya nagyjából 40 százalék körül maradt. A kormányzati elképzelések szerint ezt az arányt 20–30 százalékra csökkentenék, ami a gimnáziumi osztályok jelentős részének megszüntetését is jelenthetné.
Egy ilyen mértékű átalakítás azonban nehezen valósítható meg a diákok és a szülők támogatása nélkül, hiszen a korábbi ösztönző intézkedések – például pénzügyi támogatások vagy továbbtanulási kedvezmények a szakképzésben – nem hozták meg a kívánt változást. A kompetenciamérések eredményeinek beszámítása viszont lehetőséget adhat arra, hogy közvetett módon korlátozzák a gimnáziumban továbbtanuló diákok számát.
A Szülői Hang Közösség ezért azt kéri, hogy a kormány még a választások előtt hozza nyilvánosságra a kompetenciamérések értékelésére vonatkozó részletes terveket. A szervezet szerint a társadalomnak joga van tudni, milyen változtatásokra készül az oktatásirányítás, és hangsúlyozzák: a diákok és a szülők számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy saját döntést hozhassanak a továbbtanulásról.
